Elkészítették a világ első kutyafej-rekonstrukcióját az Orkney-szigeteken talált, 4500 éves maradványok alapján. A szakértők úgy vélik, a kutatás során számos információt szerezhetnek az újkőkori szigetlakók mindennapjairól.
A kutya a neolitikumban lett háziasítva a skót szigetvilágban, de továbbra is hordozta a farkasra jellemző tulajdonságokat, mérete egy nagy skótjuhászénak felelt meg ¬– állította a Historic Enviroment Scotland (HES), amelyet a National Museum of Scotlanddel közösen bíztak meg a rekonstrukcióra.
A fejet egy törvényszéki szakértő készítette el, hasonló technikával dolgozva, mint a bűnügyi eseteknél. A Cuween Hillben feltárt huszonnégy kutyakoponya közül lett kiválasztva ez az egy, amelyet Orkney fő szigetén, Mainlanden egy sírban fedeztek fel. A radiokarbonos kormeghatározás Kr. e. 2500-ra datálta.
A sír felépítése hasonló a jól ismert maeshowe-ihoz, azzal a különbséggel, hogy az hozzávetőlegesen 600 évvel korábbi, valamint hogy az emberek temetésére szolgált. „Elgondolkodtató, hogy miért kerülhetett ennyi kutya egy sírba. Arra következtethetünk, hogy valamilyen totemekhez köthető, rituális ok állhat a háttérben” – mondta Alison Sheridan, a National Museum of Scotland skót történelmi és régészeti osztályának főkurátora.
Két másik sírt is feltártak Orkneyban hasonlóan furcsa állati vonatkozásokkal – az egyikben, South Ronaldsay szigetén egy helyi gazda nagyszámú rétisascsontot és -karmot talált, míg a Knowe of Yarsónak nevezett Rowsay-i sírban harminchat gímszarvas csontjaira bukkantak.
„Talán az emberek, akik ekkor Cuween Hill területén éltek, egyfajta »kutyaemberekként« tekintettek magukra” – mondta Sheridan. Hozzátette, elképzelhető, hogy a környéken élő csoportok esetleg a többi feltárt állatfajjal azonosították magukat. „Valamilyen oknál fogva az embereket különleges viszony fűzte egyes állatfajokhoz, generációkkal a sírok megépülése után is.”
Steve Farrar, a HES interpretációs menedzsere azt mondta, a kutyafej rekonstrukciója egy kísérlet részeként valósult meg, azzal a céllal, hogy életre keltse az Orkney nagyszámú újkőkori épülete és az építésük oka mögött húzódó történeteket, „hogy közelebb hozza azt, kik is voltak ők, vagy miben hittek.” Úgy gondolják, az Orkney-i építészet felvirágzása a neolitikumban nagy befolyással bírt az Angliában, Írországban és a környező területeken élő társadalmakra.
