Három új kullancsfajt fedeztek fel Japánban Hornok Sándor, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) és az az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) kutatójának vezetésével – közölte a HUN-REN az MTI-vel.
Nemzetközi téren is kiemelkedő jelentőségű eredményhez vezetett Prof. Hornok Sándor, a Magyar Kutatási Hálózat és az Állatorvostudományi Egyetem által működtetett HUN-REN‒ÁTE Klímaváltozás: Új Vérszívó Paraziták és Vector-borne Kórokozók Kutatócsoport vezetője és Dr. Ai Takano, a Yamaguchi Egyetem Állatorvosi Karán működő Állatorvosi Járványügyi Laboratórium vezetőjének mintegy tíz éve tartó együttműködése. – adta hírül közleményében a HUN-REN.
A kutatók az általuk gyűjtött, a Távol-Keleten ritkának számító denevérkullancsokról először genetikai módszerekkel, majd morfológiai vizsgálattal is megállapították, hogy az eddigi vélekedéssel ellentétben nem az Európában ismert fajokhoz tartoznak, hanem valójában három új kullancsfaj képviselői. Az eredményeket bemutató tanulmány a ZooKeys tudományos folyóiratban jelent meg.
A HUN-REN elmondása szerint Európában ezidáig három, a denevérekre, mint gazdákra specializálódott kullancsfajt ismert a tudomány. Elsőként a Koch által 1844-ben megnevezett hosszúlábú denevérkullancsot (Ixodes vespertilionis), majd 1906-ban a Neumann által felfedezett rövidlábú fajt (Ixodes simplex), és egy további hosszúlábú fajt, melyet Hornok Sándor írt le 2014-ben a pilisi Ariadne-barlangrendszerben a világon elsőként gyűjtött példányok alapján. E három kullancsfaj más-más denevércsoportot részesít előnyben gazdaként. A hosszúlábú denevérkullancs a patkósorrú denevéreket (Rhinolophidae), a rövidlábú denevérkullancs a Miniopteridae család képviselőit, az Ixodes ariadnae pedig a simaorrú denevéreket (Vespertilionidae). – írta a HUN-REN.
Prof. Hornok Sándor
A japán Dr. Ai Takano meghatározó részvételével 2014-2015 között zajló, Prof. Hornok Sándor szervezésében megvalósuló kutatások már akkor igazolták, hogy ezen három Európában honos denevérkullancsfaj genetikailag igen eltérő rokonai Kelet-Ázsiában is előfordulnak. Többéves kutatásnak köszönhetően sikerült az eddig ismeretlen fajból morfológiai vizsgálatokra alkalmas nőstény példányokat szerezni, és ennek köszönhetően – egyébként evolúciós szempontból régóta – képviselt fajt le tudták írni újként. Így az európai I. vespertilionis közeli japán rokona az I. nipponrhinolophi Hornok & Takano, sp. nov. nevet kapta, amely Japánra és a faj legkedveltebb gazdakörére utal. Az európai I. simplex japán testvérfaja az I. fuliginosus Hornok & Takano, sp. nov. tipikus gazdájáról, a keleti hosszúszárnyú denevérről (Miniopterus fuliginosus) kapta a nevét. A harmadik új kullancsfajt, az európai I. ariadnae közeli rokonát pedig a nemrég elhunyt, nemzetközileg elismert japán kullancsszakértőről, Dr. Hiromi Fujitáról nevezte el I. fujitai Hornok & Takano, sp. nov.-nak a magyar vezető kutató. – ismertette a HUN-REN.
Dr. Ai Takano
“Ebből is látszik, hogy a tudomány számára ismeretlen vagy eddig tévesen más fajjal azonosított új kullancsfajok még olyan intenzíven kutatott országokban is létezhetnek, mint amilyen Japán. Bár Kelet-Ázsiában ritkák a denevérkullancsok, a kutatók mostantól arra törekednek, hogy megismerjék az új fajok minden fejlődési alakjának morfológiáját, valamint a földrajzi elterjedtségüket és gazdáik teljesebb körét.” – írták közleményükben.
Forrás: https://hun-ren.hu/
Képek: https://www.google.hu/, https://hun-ren.hu/
