A kutyákkal való játék megváltoztatja az agyhullámainkat, fokozza a relaxációt és a koncentrációt, miközben csökkenti a stresszt és a depressziót.

A PLOS ONE folyóiratban megjelent tanulmány a kutyákkal való játék és egyéb tevékenységek agyra gyakorolt hatásait vizsgálta. A kutatók megjegyezték, hogy az állatasszisztált intervenciót (AAI) már számos kórházban, iskolában és más környezetben is alkalmazzák a szorongás csökkentésére, a stressz oldására és a bizalom kialakítására. Azonban az állatokkal való interakciók potenciális előnyeit mérő tanulmányok gyakran a holisztikusabb megközelítést alkalmazzák, összehasonlítva az emberek hangulatát vagy hormonális szintjét az állatokkal töltött idő előtt és után.

A tudósok úgy vélik, az eredmények arra utalnak, hogy az „állatasszisztált terápia” felírható a mentális egészség javítására. A kutatók megmérték a résztvevők agyhullámait, miközben kutyákkal interakcióztak, és számos előnyét állapítottak meg. A dél-koreai tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az eredmények erőteljesen alátámasztják az „állatasszisztált beavatkozások” (AAI) emberi egészségre gyakorolt potenciális előnyeit.

Ez a fajta kutatás nem tesz különbséget az állattal való különböző interakciók között, mint például a simogatás, a táplálás vagy a játék – ezáltal korlátozza a megértésünket arra vonatkozóan, hogy az egyes konkrét tevékenységek hogyan befolyásolják egészségünket és közérzetünket. Annak érdekében, hogy jobban megértsék, hogyan befolyásolja az állat-asszisztált intervenció (AAI) az agyunkat és a hangulatunkat, Yoo Onyoo és a dél-koreai Konkuk Egyetem kollégái 30 felnőtt résztvevőt toboroztak, hogy nyolc különböző tevékenységet végezzenek el egy jól képzett, négyéves nőstény pudlival, egyenként három percig. A vizsgált tevékenységek közé tartozott a kézi játékkal való játék, a finomság adása, a masszírozás, az ölelés, a séta és a kutya fotózása. A résztvevők mindezek közben elektroencefalográfiás (EEG) elektródákat viseltek, amelyek az agyi elektromos aktivitást rögzítették, miközben a pudlival foglalkoztak, és közvetlenül minden tevékenység után felmérték szubjektív érzelmi állapotukat.

A kutyafuttatás és játék közben az agyi alfa-sávú ingadozások relatív erőssége megnőtt, ami a „relaxált ébrenlét” állapotát tükrözi. A kutya simogatása, masszírozása vagy játéka közben a relatív béta-sávú ingadozás erősségének növekedését figyelték meg – ez a növekedés jellemzően a megnövekedett koncentrációval függ össze. A résztvevők arról is beszámoltak, hogy minden kutya-kapcsolt tevékenység után jelentősen kevésbé érezték magukat fáradtnak, lehangoltnak és stresszesnek. A kutatók elismerték, hogy bár nem minden résztvevőnek volt saját háziállata, az állatok iránti kedvelésük valószínűleg motiválta őket a kísérletben való részvételre, ami potenciálisan torzíthatta az eredményeket. Azonban a szerzők ennek ellenére kijelentették, hogy a vizsgálatuk által kimutatott fiziológiai hatások erőteljes bizonyítékot szolgáltatnak az állatokkal segített beavatkozások jövőbeli potenciális előnyeire.

A résztvevők minden tevékenység során jelentősen alacsonyabb stresszszintet mutattak. A kutyák képesek kommunikálni az emberekkel. Évszázadok óta hűséges társai az embernek, és olyan érzelmeket osztanak meg velünk, amelyek messze túlmutatnak a puszta hasznos segítő szerepén. Ezek az eredmények olyan adatokat szolgáltatnak, amelyek az AAI program összeállításának alapját képezik, és felhasználhatók referenciaként a konkrét alkalmazásokhoz leghatékonyabb tevékenységek meghatározásához.

Indruch Beáta

Forrás: Mirror Magazine