Fantasztikus hírek a gazdáknak! Új kutatások szerint kutyánk többet ért a szavakból, mint gondolnánk – legalábbis azokból, amelyek számára fontosak.

Egy kutatás során a tudósok kutyák agyi aktivitását kísérték figyelemmel, miközben különböző tárgyakat – labdákat, papucsokat, pórázokat és egyéb, a kutyák világához tartozó dolgokat – mutattak nekik. Az eredmények azt sugallják, hogy a kutyaagy túlmutat az egyszerű parancsokon, mint az „ül” vagy a „hozd”, és képes megérteni a főneveket, legalábbis azokat, amelyek számára fontos tárgyakra utalnak.

„Úgy gondolom, hogy ez a képesség minden kutyában megvan” – mondta Boros Marianna, aki segített a kísérletek lebonyolításában az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. „Ez megváltoztatja a nyelvfejlődésről alkotott felfogásunkat, és azt, hogy mit tekintünk egyedülállóan emberinek.” A tudósokat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy a kutyák valóban megtanulhatják-e a szavak jelentését. 2022-ben egy felmérés azt mutatta, hogy a gazdák úgy vélik, szőrös társaik 15 és 215 szó közötti tartományban értenek szavakat. Közvetlenebb bizonyítékot a kutyák kognitív képességeire 2011-ben szereztek, amikor a Dél-Karolinában végzett pszichológiai vizsgálatok szerint Chaser, egy border collie, három év intenzív tanulás után több mint 1000 tárgy nevét megtanulta, köztük 800 textiljátékot, 116 labdát és 26 frizbit.

Az új kutatás azonban tovább lépett, és azt vizsgálta, mi történik a kutya agyában, amikor szavakat dolgoz fel. A rejtély feltárása érdekében Boros és kollégái 18 gazdit kértek arra, hogy hozzák el kedvencüket a laboratóriumba öt olyan tárggyal együtt, amelyeket az állatok jól ismernek. Ilyenek voltak például a labdák, papucsok, frizbik, gumijátékok, pórázok és egyéb tárgyak. A laboratóriumban a gazdákat arra kérték, hogy mondják ki a tárgyak neveit, mielőtt a kutyának vagy a megfelelő tárgyat, vagy egy másikat mutatnának. Például egy gazdi azt mondhatná: „Nézd, itt a labda!”, de ehelyett egy frizbit tartana a magasba. A kísérleteket többször megismételték, mind illeszkedő, mind nem illeszkedő tárgyakkal.

A tesztek során a kutatók nem invazív elektroencefalográfiával (EEG) figyelték a kutyák agyi aktivitását. A felvételek eltérő aktivitási mintákat mutattak attól függően, hogy a tárgyak megfeleltek-e a gazdi által kimondott szavaknak, vagy sem. A különbség hangsúlyosabb volt azoknál a szavaknál, amelyekről a gazdák úgy vélték, hogy kutyáik a legjobban ismerik. Hasonló eltéréseket figyeltek meg az emberek EEG-felvételeinél is, amikor hasonló teszteket végeztek. Ezt úgy értelmezték, hogy az emberek elég jól megértetnek egy szót ahhoz, hogy mentális reprezentációt alkossanak róla, amelyet a később bemutatott tárgy vagy megerősít, vagy megcáfol.

A kutatók a Current Biology című folyóiratban megjelent cikkükben azt állítják, hogy az eredmények „az első neurológiai bizonyítékot szolgáltatják a tárgyak nevének ismeretére egy nem emberi állatnál”. Boros hangsúlyozta, hogy nem állítja, hogy a kutyák ugyanúgy értik a szavakat, mint az emberek. További kutatásokra lesz szükség annak megértéséhez, hogy például a kutyák képesek-e általánosítani úgy, ahogyan az emberek csecsemőként tanulnak, és megértik-e, hogy a „labda” szó nem feltétlenül egyetlen, alaposan megrágcsált, szivacsos gömbölyű tárgyra utal. A tanulmány továbbá felveti a kérdést, hogy ha a kutyák megértenek bizonyos főneveket, miért nem mutatják ezt ki többen. Az egyik lehetőség az, hogy a kutya tudja, mire utal egy szó, de nem érdekli a rá való reagálás. „Az én kutyám csak a saját labdájáért van oda” – mondta Boros. „Ha másik játékot hozok neki, egyáltalán nem érdekli.”

Dr. Holly Root-Gutteridge, a Lincoln Egyetem posztdoktori kutatója, aki nem vett részt a tanulmányban, „faszinálónak” nevezte a munkát. „Különösen érdekesnek tartom, mert úgy gondolom, hogy ez valószínűleg nem a háziasítás során kezdődött, így elterjedt lehet az összes emlősnél” – mondta. „Ez önmagában is nagyon izgalmas, mivel új fényt vet a nyelv evolúciójára.” Hozzátette: „Lehet, hogy a kutyák valójában nem elég érdeklődőek a ‘hozd vissza ezt a konkrét dolgot’ játék iránt ahhoz, hogy olyan módon játsszanak velünk, ahogyan edzettük és teszteltük őket.” Elképzelhető, hogy a kutyád megérti, mit mondasz, de úgy dönt, hogy nem cselekszik.”

Mindenesetre érdekes eredmények, mindenképp érdemes lehet kipróbálni otthon kedvenceddel. Kellő idő és türelem során te is megtapasztalhatod kutyád lenyűgöző intelligenciáját! Várjuk a beszámolóitokat!

Indruch Beáta

Forrás: The Guardian